"Ecsér" név eredete

Maga az Ecsér szó - Mezőnagymihály környezetében - először írott formában, az 1782-1785 között, Mária Terézia utasítására, a Habsburg Birodalomról készült katonai felmérés térképén jelenik meg. Korábbi dokumentumokból, Nagymihály közigazgatási területéről nem ismert. Távolabbi helyeken, hasonló és ugyanolyan írott alakok felbukkannak ugyan, de közöttük nincs bizonyított kapcsolat. Az egyik ilyen, a Pest megyében ma is meglévő Ecser falu, a másik, a törökkorban elpusztult, Szentes melletti Ecser település neve. A harmadik még ennél a kettőnél is érdekesebb. Írásmódja teljesen megegyezik Ecsér írásmódjával. Ez, a Révfülöp mellett lévő, egykori település, ami szintén a törökkorban pusztult el: Ecsér. Ezeknek a helyeknek írott alakja a régi térképeken és dokumentumokban "Etser-Etsér". A XVIII. század végi magyar nyelvi írásmódban a "cs" hang, még nem rendelkezett a ma megszokott írásjellel. Helyette a "ts" írásmód volt elterjedt. Mivel azt nem tudjuk, hogy a kétféle írott alak megegyezik-e egymással és csak véletlenül került rá, vagy le az ékezet az "e" hangot jelölő betűre, vizsgáljuk meg mindkettőt. Ha megpróbálunk utána járni a két alak jelentéstartalmának, az "Ecser" név létrejöttére több magyarázatot is találunk. Kialakulhatott egy német személynévből - Ascher - magyar névadással, vagy lehet, a régi magyar "ecs" szó származéka. Ennek jelentése öcs, fiatalabb fivér. Ha az etsér, vagy ecsér szót keressük az etimológiai (a szavak eredetével foglalkozó tudomány) szótárakban, azt hiába tesszük. Nem szerepel bennük. Így eredetével kapcsolatban magunkra vagyunk utalva. Vagy elfogadjuk azt, hogy az "ecser" szó elírt alakja, vagy magunk eredünk a szó keletkezésének nyomába. Véleményem szerint nem elírt alak, ezt bizonyítja a Révfülöp melletti elpusztult "Ecsér" nevű település korábbi létezése is. Ezért máshol kell keresnünk a szó eredetét. Magyarországon a települések és helynevek többféle formában és módon jöttek létre. Lehettek egyházi kötődésűek, mint itt a szomszédunkban Püspöki volt, míg nem egyesült Mezőkeresztessel. Kaphatta a nevét egy-egy település, egy jellegzetes földrajzi helyről is. Például Bükkzsérc, ahol a név első fele a hegységre, míg a második fele - szlovák eredetű szóból származik - a makkra utal. Vannak települések, melyek korábbi betelepülők neveit őrzik. Ilyen például Jászkisér, amiben a jász népcsoport nevét találjuk meg. Olyanok is vannak, ahol a honfoglalás idejéből származó nevek maradtak fenn és főleg nemzetség nevekből, vagy nemesi családok neveiből, vagy csak egyszerű személynevekből származnak. Erre jó példa Szabolcs település neve. Szép számmal találunk olyat is, ahol a név, más népek nyelvéből származik és olyanokat is, ahol az eredetet nem ismerjük. Ecsér nevének keletkezésére vonatkozóan, hivatalos álláspontról nem tudok. Mint korábban írtam nem szerepel az etimológiai szótárban és egyéb forrásokban sem találtam rá magyarázatot. Megtaláljuk viszont benne azt a bizonyos régi magyar szót, az "ecs"-et. Ebben az értelemben jelentheti a név a következőt: Egy olyan területet, ami egy személy, fiatalabb testvérének a tulajdonában van. Vagyis a mi esetünkben, egy olyan vízfolyás körüli birtokot, ami a kisebbik testvér (öcs) tulajdona. Ecsér. Véleményem szerint a szó jelentése innen eredeztethető. Keletkezési ideje viszont nem ismert. Ha elfogadjuk a fenti értelmezést és megkeressük az "ecs" szó első írott alakját, akkor azt találjuk, hogy először 1315-ben kerül leírásra, "ech" alakban, egy birtoklevélben. Vagyis maga a szó, még valamikor az Árpádkorból származik. Egykorú, sőt lehet régebbi is, mint az eddig Mezőnagymihályhoz köthető, első oklevelekből ismert helyneveink.