Mezőnagymihály közigazgatási területén nagyon sok tanyát találunk. Első körben vizsgáljuk meg, hogy  mit jelent, maga a "tanya" szó? Jelentésének eredete, egészen a XV-XVI. századig nyúlik vissza. Ekkor jönnek létre az olyan "pásztorszállások", ahol tanyát vertek azok az emberek, akik egyébként a falvakban éltek, de hosszabb, rövidebb időre a jószágtartás miatt, ideiglenesen egy helyre gyűltek össze a határban. Ezek a szállások, elsősorban, a lábasjószág (ló, szarvasmarha, a XVIII. századtól a sertés és a juh is) legeltetési helyeinek közelében alakultak ki. Itt földművelés még nem folyt és állattartás is csak időszakos, évszakokhoz köthető jelleggel működött. Aztán, a kialakuló intenzív állattartás miatt, ezek a szállások egész évben lakottá váltak. Vagyis távol a falvaktól, városoktól, létrejöttek azok a helyek, ahol egy-egy család, kisebb csoport, végleg megtelepült. Aztán ezeknek a helyeknek a környezetében, főleg a XIX. századtól, megindul a földművelés, így kiválóan alkalmassá váltak a pásztorok és később, a mezőgazdasági cselédek szállásául. A XX. század elejére így jött létre, magyar jellegzetességként a tanya, ami a legkisebb települési formánk.