Az általam eddig ismert nagyecséri családnevek 

Bali - Bán - Baranyi - Barczi - Barta - Bartha - Besenyei -Bodnár - Cárik - Czakó - Cseh - Csont - Dankó - Demeter - Ferenczi - Ficsór - Fülep (Fülöp) - Gedai - Gőz - Gyarmati - Hajszik - Halász - Hegedűs - Holló - Kardos - Kéreszi - Kiss - Korcsik - Kormos - Kónya - Madarász - Magyar - Magyari - Medve - Mészáros - Nagy - Néggyessi - Németh - Oláh - Oravecz - Papp - Pásztor - Rendik - Simon - Somodi - Szabó - Szegő - Szojak - Szűcs - Takács - Turi - Varga - Vas - Vass - Vaszilkó - Veres

Az utolsó ecséri bíró Hegedűs András volt. A képen gyönyörűen faragott, jelképekkel gazdagon díszített bíróbotja. Róla így vall egy visszaemlékező: "Ha valakinek a faluban valami gondja akadt, ő hozzá szaladt, ő simította el a gondokat és a külvilágból érkező hivatalos emberekkel is ő tartotta a kapcsolatot. Nagyon rendes ember volt." 

A tanyaközpontban először Vargáné (Pápai Rozália) nyitott boltot, amit a saját házában üzemeltetett. Vele párhuzamosan kezdett működni 1945 után, egy állami bolt is. Ezt egy Csont nevű zsidó üresen maradt házában üzemeltették. Itt dolgozott Barczi József és neje Nagy Mária, utánuk pedig Somodi Gyula és neje Ficsór Mária. Ezt a telket adták aztán el a reformátusoknak és a katolikusoknak, mikor Pápai Rozália nyugdíjba ment. Onnantól az ő, két bejáratú házában nyitott boltot és kocsmát a szövetkezet. A korábbi Csont féle portán pedig, megépült a református imaház és a katolikus templom.

Az új ÁFÉSZ boltban és kocsmában pedig, a következők dolgoztak:

Madarász József és neje Kormos Terézia (ők voltak a leghosszabb ideig boltosok).

Cseh József és neje ..... Katalin.

Gedai István és neje Takács Olga.

Bali József és neje Vas Etelka.

Az egytantermes, szolgálati lakásos iskola még a háború előtt felépült. A kezdetben hat, majd nyolc osztályos iskolába, az első tanító, Tompos Friderika, aki 1948-ban ment nyugdíjba. Utána Kalocsai Margit és Újhelyi Manyi következtek, akik felváltva vitték az alsó és a felső tagozatokat. 

Rajtuk kívül a valamikori diákok még beszélnek Barna Károlyról és a feleségéről Kuti Máriáról (tőlük iskolai értesítőben az utolsó bejegyzés 1957. február 8. dátummal szerepel). 1958. február 1. és június 15. között, Korcsik József bizonyítványát Szentesi Gedeon írt alá mint igazgató és Sípos (?) nevű tanító, mint osztályfőnök.

A Lehoczky házaspár  1958. szeptemberétől 1963. június 15. biztosan Nagyecsérben tanított. Sajnos a feleség nevét eddig még nem sikerült kiderítenem. Horváth Gyuláról és feleségéről is tudunk, de őket sem sikerült eddig pontosan behatárolni, hogy mikor tanítottak Nagyecsérben. Az utolsó ismert tanító neve Vismeg Miklós, aki 1972-ben, az utolsó ecséri tanévet és az iskola ajtaját is végleg bezárta.  

A közösség saját zenekarral is büszkélkedhetett, akik mesterei voltak hangszereiknek és nagy távolságokra is elhívták őket lagzikba, bálokba muzsikálni. 

Nevük: Szűcs László hegedű, Rendik József cimbalon, Gőz Mihály hegedű, Nagy Ferenc hegedű, Kérészi Károly hegedű, id. Bali József cimbalom. 

Az istentiszteleteket is helyben tartották, egy héten egyszer. A papok Mezőnagymihályról jártak ki. A reformátusokhoz Szabó József, majd Csorba László, a katolikusokhoz Király Mihály.

Nevezetes mesteremberek foglalkozások: 

Demeter István kerékgyártó hintókészítő. Gőz Mihály - gyümölcsöse és halastava volt. Gőz Sándor férfifodrász. Kéreszi Károly kovácsmester, Kéreszi Lajos kovács. Kónya Károly suszter. Szegő Sándorné (Medve Erzsébet) varrónő. Szűcs János kőművesmester - ő irányította a templom építését. Csutora Karcsi csordás, aki a visszaemlékezők szerint értelmi fogyatékos volt. 

A településen 65 belterületi ingatlan volt, amin fénykorában 50 lakás állt. Volt egy római katolikus temploma, egy református imaháza, egy iskolája, boltja, kocsmája. 

A vezetékes áram 1973-ban jutott el Nagyecsérbe (bizonytalan időpont). Korábban, ha szükséges volt, csak egy nagy teljesítményű aggregártor biztosított áramot az 50-es évektől.

A katolikus templomot 1956 előtt kezdték el építeni. Az alapkő letételénél jelen volt Dr. Vízy Miklós kanonok, aki a felszentelést is elvégezte 1959-ben Sarlós Boldogasszony tiszteletére.

A téglából épült római katolikus templom tetőszerkezetét az egyház felújítatta 2014-ben. Így biztosra vehetjük, hogy az épület még hosszú évtizedekkel az utolsó épület összeomlása után is mementóként áll majd a puszta közepén. 

A református imaház mára már menthetetlenné vált, az összeomlás szélén áll. Felújítási szándék hiányában, ez néhány éven belül be is fog következni.

Az iskola tetőszerkezetének egy része beomlott. Az épületen belül is elkezdett terjedni az udvari dús vegetáció. Az épület jelenleg még megmenthető lenne. A falak épek. 

A bolt és a kocsma már régen összedőlt, a helyükön lévő törmelékkupacokat, benőtte a bozót. 

A Csincse folyásirány szerinti jobb oldalán elhelyezkedő egy hosszabb (a temetőhöz vezető) és két rövidebb utca, mára teljesen járhatatlanná vált. Még egy ösvény megnyitása is komoly dzsungelfelszerelést igényelne. 

A temető kerülőutakon még megközelíthető, azt minden évben rendbe teszi a Mezőnagymihályi Nyugdíjas Klub az önkormányzat segítségével. A sírok környezete rendezett.